Az elmúlt hónapokban a pandémia több dolgot is megváltoztatott az életünkben, az egyik hozadéka, hogy a kulturális események egy része az online térben talált magának új helyet. Nemcsak az oktatás, de rengeteg színházi előadás, koncert és könyvbemutató került át a az internetre. Mi is alkalmazkodtunk ehhez az új szituációhoz: a Tilos Az Á egyik új kötetének online bemutatóját megtaláljátok a Margó Irodalmi Fesztivál oldalán, ebben a posztban pedig egy tudósítást olvashattok Szakács Eszter A nulladik zsebuniverzum kötetének online bemutatójáról, ami az elmaradt Könyvhétre készült.
Az elmúlt hónapokban a pandémia több dolgot is megváltoztatott az életünkben, az egyik hozadéka, hogy a kulturális események egy része az online térben talált magának új helyet. Nemcsak az oktatás, de rengeteg színházi előadás, koncert és könyvbemutató került át a az internetre. Mi is alkalmazkodtunk ehhez az új szituációhoz: a Tilos Az Á egyik új kötetének online bemutatóját megtaláljátok a Margó Irodalmi Fesztivál oldalán, ebben a posztban pedig egy tudósítást olvashattok Szakács Eszter A nulladik zsebuniverzum kötetének online bemutatójáról, ami az elmaradt Könyvhétre készült.
Már eleve az izgalmas az online bemutatóban, hogy a helyszínt a résztvevők otthona adja az eseménynek. Apró kis szegletét látjuk csak ennek a belső térnek, mégis meghatározza a beszélgetés hangulatát.
A nulladik zsebuniverzum bemutatójának kapcsán Mészöly Ágnes beszélget a szerzővel, Szakács Eszterrel. Mind a ketten írók, több ifjúsági regényt is írtak már, talán emiatt több kulisszatitok is elhangzik a lázadó szereplőkről és az önmagát is építő regényvilágról.
A beszélgetés tárgya a A szelek tornya és a Babilon folytatása: akik örömmel olvasták ezt a két könyvet, azoknak az új kötet sem fog csalódást okozni, méltó folytatása az eddig megjelentek részeknek!
Szakács Eszter felnőtt versek szerzőjeként kezdte írói pályafutását, amit aztán egy válság fordított a mesék felé. Az összekötő elem a különböző műfajok között a mitológia volt, amitől ifjúsági regényeiben sem távolodik el, hiszen azok a mitológiai fantasy műfajába tartoznak.
Olyan érdekességekről is beszél a szerző, amivel eddig nem biztos, hogy tisztában voltak az olvasók:A szelek tornya nem fantasynek indult, a szerző a valóságot szerette volna megjeleníteni, de adott ponton a történet megkövetelte, hogy átlépjen egy másik világba!
Szakács Eszter azt is elárulja, hogy amikor elkezdi az alkotási folyamatot, csak pár momentum és támpont van meg a fejében az készülő szövegből, egy felületes váz. Próbált máshogy is dolgozni, de megfigyelte önmagán, hogy elveszti az érdeklődését a történet iránt, ha nagyon részletesen kidolgozza előre. Először akkor tapasztalta ezt, amikor az egyik már meglévő meséje alapján próbált ifjúsági regényt írni. Számára a felfedezés élménye viszi előre az alkotói folyamatot.
Önálló életre kelt karakterek
Szakács Eszter karakterei a történet végéig alakulnak, esetükben az első fontos pont a névválasztás, és hogy kikkel lépnek interakcióba – ezek mind alakítják személyiségüket, tulajdonságaikat. Regényeiben emcsak a történet önállósodhat és alakulhat előre el nem tervezett módon, ugyanerre a karakterek is képesek, akik önálló akarattal rendelkeznek, és időnként megváltoztatják az író elképzeléseit. Egy jól kidolgozott karakter életre kel és akár a történet befolyásolására is képes!
Egy világ felépítése
A szereplők kidolgozása mellett a másik izgalmas és sok kreativitást igénylő feladat a regény világának felépítése.
Az új részben az Arthur-mondakör keveredik a Neandervölgyi emberek szinte ismeretlen kultúrájával. Az alapötlet már több éve foglalkoztatta Szakács Esztert, először két külön regényben gondolkozott, végül inkább a két cselekményszál párhuzamos megírása mellett döntött. A nulladik zsebuniverzumban dolgozta ki az alapötleteket, emiatt a szerkezet is megváltozott az eddigi E/1-es elbeszélőt felváltotta egy E/3-as narrátor, hogy az olvasó könnyebben tudja követni a szereplőket.
Sokan nem is sejtik, hogy milyen rengeteg idő egy történet megírása. Az első két regény két és fél év kemény munka volt javító körökkel együtt, a harmadiké „már csak” kettő. Ez pszichikailag nagyon megterhelő, a szerző be is vallja, hogy teljesen kimerítette ez a folyamat, hiszen ezt mind állandó munka mellett csinálta, ennek szentelve minden szabadidejét.
Ez a kicsit hosszúnak tűnő időintervallum annak is köszönhető, hogy a fantasy műfajban ki kell dolgozni egy teljesen új világot, amiben zajlanak az események. A műfaj sajátossága, hogy nemcsak a történetszálra és a szereplőkre kell figyelni, szemben a valós térrel, itt fel kell építeni a teljes mögöttes világot annak minden törvényszerűségével.
Kutatás
Ugyan minden szerző nagyon örülne egy kontroll olvasónak, aki még a szerkesztő előtt olvassa a könyvet, sajnos erre nem mindig van lehetőség. Így a logikai tévedéseket azzal lehet kiszűrni, hogy az író többször újraolvassa az egész szöveget. Az első két kötetnél volt két külsős szakember, akik művelődéstörténeti szempontból olvasták a regényeket és javították az esetleges tárgyi tévedéseket.
Egy író munkamódszere több hasonlóságot is mutat a kutatásmódszertannal, a világépítés és az apró részletek megkövetelik a szerzőtől a folyamatos jegyzetelést és az állandó cetlizést. Fel kell írni minden poént vagy ütős mondatot, amit jobb esetben később kimond egy karakter, vagy technikai ötletet, ami kidolgozásra kerül a történetben. Ettől lesz plasztikus a regény valósága.
És a folytatás
Mindenképp érdekes visszajelzés lehet az olvasók számára, hogy az első kötet után, az olvasói reflexiókat is figyelembe véve dolgozta ki a szerző az új szereplőket. Például A szelek tornyán abszolút mindenben kiváló hősét a továbbiakban a hétköznapibb főszereplők váltották fel.
A rajongóknak semmi okuk az aggodalomra, fáradtság ide vagy oda, már érlelődik a következő zsebuniverzum gondolata, ami valamilyen módon Egyiptomhoz fog kapcsolódni, bár az még Szakács Eszter sem tudja, hogy pontosan hogyan.
